Sorvezetők

Két hete történtekről írok most. Volt ideje ülepednie a dolgoknak. Átbeszéltük többször is az akkori élményeket. Ennek ellenére a fény nem halványult egy kicsit sem, inkább csak tisztult, és fixen a horizontra került. Két birtok boraiból tartottunk kóstolót. A Loire-völgyében található Domaine Huet l'Echansonne volt az egyik, a másik a tarcali Királyudvar. Közös pont a két birtokban a tulajdonos, Anthony Hwang személye. Még erősebb kötőelem az általa megvalósítani kívánt filozófia a borokkal kapcsolatban. Az utóbbi pár évben megkezdett munka gyümölcsét a végén értékelem. Jöjjenek a borok, amin keresztül láthatunk!

Királyudvar pezsgő 2007, Henye-dűlő: Első tanulási pontom, kapásból. A tavalyi év végén kifejezetten rusztikusnak mutatkozott, a buborékok néha csíptek, haraptak. Sokat változott azóta (de még nem eleget). Frissen kitöltve levegőért kiált, elsőre nehézkes érleltség lengi be. A pár tétova pillanat után viszont megrázza magát, és jön. Finom érleltség, édességgel, primer gyümölcsösséggel karöltve. A bubik felülete gömbölyűbb, inkább csak csipkelődnek már. Az alkohol néha előtérbe tör, szerencsére a szőlő nem hagyja sokáig, és a lendületes savvilág. Érdekesség a készítése során, hogy a dosage-nál eszenciát használtak. Izgalmasan érő ital, drukkolok neki, hogy felnőjön "mostohatestvéréhez", aki a

Domaine Huet Pétillant 2005: Elegáns. Friss. Gyümölcsbomba. Harmónia. Csiszoltság. Lendület. Egyszerűen nagyszerű. Érződik a hosszabb iskolát megjárt készítési metódus. A tökéletesre nevelés módszertana.

Királyudvar Sec 2008: Virágos, kamillás (friss, nem teás), szőlős illatok. Ízben egy zabolátlan bestia, akinek mindent elnéz az ember, mert olyan mélységben ad örömöt, ami ritkaságba megy. Gömbölyű, de néhol kidudorodik, a savak ficánkolnak, keresik helyüket, de kordában vannak tartva, az illendőség határait feszegetik. Nem titkolja szülőföldjét, kifejezetten kérkedik vele. Pazar játék, egy kis megnyugvással messze juthat.

Királyudvar Sec 2007: Mélyebb, érleltebb illat, fűszeresség öleli körbe a gyümölcsöt. Kóstolva gömbölyűség, sima felszín, hosszú aromatika, zamatosság, finom kesernye jön át. Meglehetősen szép, de ... a bestiát jobban szeressem.

Domain Huet Haut Lieu Sec 2008: Vadítóan izgalmas, egzotikusan fűszeres, érett, gyümölcsös illat. Tökéletes arányokban, frissességgel megáldva. Szájban dettó. Olyan savvilággal, ami szétrúgja az ember száját, de jó értelemben véve. Soha nem fárad, mindig ficánkol, csiklandoz, odapöcköl. Sorolhatnám bármeddig, mert mindent tud, amit izgalmasságban savak előidézhetnek. Eszméletlen gazdag, zamatos, folyamatosan olyan érzés, mint amikor a fürtbe harapunk. Hatalmas örömbor, és hihetetlen mestermű.

Domaine Huet Le Clos du Bourg Sec 2008: Elsőre olyan emlékek jutottak eszembe, mint a tavasszal frissen fejt tehéntej édeskés, virágos illata (remélem, valaki érzi, mire gondolok). Aztán további tavaszi virágok, úgymint ibolya, gyöngyvirág. Feszesebb vonalú, mint az előző. Kevesebb érzelem, tökéletes precizitás. Szertelenségnek nyoma sincs, csak a harmónia mindenek előtt. Igazi szuperhős.

Domain Huet Haut Lieu Sec 2007: Érleltebb hangulatú, kevésbé játékos, mint az egy évvel fiatalabb évjárat. Ugyanazokat hozza, csak mindenből kicsit kevesebbet.

Domaine Huet Le Clos du Bourg Sec 2007: E terület két évjárata között kisebb eltérést véltem. De itt is elmondható, hogy érleltebb hangulatú, mint a 2008-as. Talán egy kicsivel több fűszerességével mutat csak mást ezeken túl.

Domaine Huet Le Mont Demi Sec 2008: Rajnais illat, frissesség, meszes felhőkkel. A szájban kerek, "visszafogott" savérzet, remek egyensúlyban a cukorral. Érett sárgahúsú gyümölcsök kavalkádja, finom ásványossággal, hosszan elnyúlva.

Királyudvar Becsek-dűlő Demi Sec 2007: Könnyed, édeskés, fehérszirmú virágok hangulatát idéző illatok. Ízben simaság, puhaság érződik. Finom fűszeresség, enyhén túlérett szőlő aromája. Szép bor, de jelen sorban a környezete "méltatlan" helyzetbe hozza.

Királyudvar Lapis Furmint 2008: Üveggyöngy. Tömörség. Egyensúly. Tisztaság, Végtelenség. Elegancia. Nem változott amióta írtam róla. Egy csoda bor.

Domaine Huet Le Clos du Bourg 1ére Trie 2006: Viaszos, aszalt-édes hangulatú illat, pici gombásság is megjelenik benne. Jól iható, sima felszínű bor. Az átütő erő hiányzik belőle.

Királyudvar Családi Birtok Szelekció 2006: Elegancia, illatban, és ízben. Semmi kiugrás, semmi alábukás. Hihetetlenül csiszolt érzetű bor, nehéz fogást találni rajta. Az egyensúly határán billeg, és ettől izgalmat okoz. Tömör, de közben széles is. Tagadhatatlanul Lapis-os.


Királyudvar Ilona 2003: Soha nem volt a kedvencem túlzott törökmézes hangulata miatt. Most kóstoltam a legjobban tetsző állapotban. Leheletnyi kukorica megjelenik, az illó mellett, de ezek tényleg elnézhetőek gazdagsága miatt. Túlérett, töppedt, aszús hangulat. Sűrű, már-már harapnivaló test. A kései szüret minden mélysége feltárul, és mindez iható formában.


Ez idáig tartó kóstolásaim egyik legerősebb borsorát írtam le. Ha pontszámosítani akarnám, azt mondom, hogy nyolc pont alá alig esett be (egy) bor. Fölfelé viszont akadt több kikandikáló.
Elképesztően jól kivehető a termelési kultúra, a borkészítési filozófia a két birtok borain. Egészen elképesztő módon vannak "könnyen" ihatóvá varázsolva a borok, miközben komolyságuk, tartalmasságuk csorbát sem szenved. Jelen pillanatban a Huet szárazabb borai előrébb tartanak kifinomultságban, kicsit türelmetlenül várom az elkövetkező évjáratokat, mert nem csak évjárathatásban, hanem csiszoltságban is lépdel előre a Királyudvar. Az édesebb kategóriákban meglátásom szerint viszont egyértelmű a tokaji dominanciája. Itt nem érződik a tapasztalás hiánya, pár év alatt is egészen elképesztő elegáns fazont sikerült szabni a boroknak.


Albert Gazda jegyzeteit a kóstolóról itt lehet olvasni, drbartáét meg itt.