2009. december 16., szerda

Fű helyett

Szerencsére, fut mostanság Légli Géza szekere. Sokat tett érte, és a testvéri árnyékból kibújva keresi saját útját. Nem régóta ismerem őt. Ennek ellenére, meg van az a bizalom iránta, amitől úgy érzem, picit "barátok" lettünk. Hiszek abban, amit tesz! Pedig még a pincéjében sem jártam, de annyi információt kapok tőle, róla, hogy szinte e nélkül is érzem, mi minden történik ott. Jövő évi fogadalmaim egyike, hogy meglátogatom. Biztosan jó lesz majd.
Most egy olyan boráról írok pár sort, amit nagyra tart(anak). Rögtön elárulom, hogy nekem is tetszik. De! Sok lépcsőfok van még felfelé, hogy olyan bor szülessen, mint amilyen ez igazán akar lenni.



2009. december 8., kedd

Óvörös(ke)





Ajándékba kaptam a bort. Tudták, hogy szeretem. Gondolták, hoznak "valami" jobbat. Sörösök, na! Meg a borban sem mélyedtek el nagyon. Semmi gond sincs ezzel. Magamtól nehezen nyúlnék ma már ezért a palackért. Elég a vendégségekben megszerzett benyomás. Még ha "Magyarország kedvenc borászata" cím birtokosa is a vállalkozás. Amikor még ebben a kategóriában lubickoltam, akkor is valamiért a kimúlt Egervin Debrői Cuvée-jét ittam. Boldog idők.
A bor kifejezetten olcsónak számít ma. 605 Ft-ért elhozható az online boltból, ahol a hátcímke tartalma teljes terjedelmében olvasható.




2009. december 3., csütörtök

Korosodó francia dáma utolsó tánca

Fogok majd egy bővebb írást is készíteni arról, miként is jutottunk el oda, hogy jó pár mázsa Amandine burgonya eladásával kelljen most még vesződnöm. A lényeg viszont az, hogy vevőt találjak a meglévő készletre. Reménytelennek tűnik, hogy az egész elmenjen. Az augusztus elejei szedés miatt, mára már kezd veszíteni eredeti feszességéből, de az íze, még mindig fenomenális.



2009. november 29., vasárnap

Elmúlt, édes álmok

Szeptember vége óta Tokaj-hegyalját sem kíméli az időjárás. A csapadékban szegény nyári hónapok után még örülhetett a gazdák többsége, hogy a száraz bornak való szőlő egészségesen a pincébe érkezett. Vannak, akik koraibb fajtákból szedtek édes bornak valót. A többség, azonban várt. Ahogy minden évben vár.

2009. november 23., hétfő

A sógorok kereskedőházából egy kék zweigelt

A bor termőhelye Burgenland, egészen pontosan Andau, a határ mellett közvetlenül.
A pincészet névadója a Lenz-Moser művelési mód atyja. A művelésmódra jellemző a magasan (1,2m-1,4m) található termőkar, a széles sorköz (3m), az 1,2m-es tőtáv, és hogy kevesebb kötözési munkát igényel. Az egy tőre jutó tenyészterület 4m2 körüli, ami nagyobb terhelési lehetőséget hordoz magában.
Ami érdekeség még a borpincészetről, hogy a Traubisoda védjegy hozzá köthető.
És akkor a borról:

2009. november 20., péntek

Pár pohár mozi után

Miután megnéztük a remek francia komédiát, az "Isten hozott az Isten háta mögött"-címmel,  a ködös estében egy kis sétával beugrottunk a Borbíróságra, ahol a következőkkel melengettük magunkat.

Rajnai rizlingek sora

A Terroir Club rendezvényén beneveztem a rajnai sorra. Kiváncsi voltam, miként fér meg a két stílus egymás mellett. Mármint a magyar termelésű, érlelésű, és a német, a fajta igazi óhazája. Konklúzió a végén.

2009. november 18., szerda

Újra

Újra megpróbálok időt szakítani arra, hogy borról írjak. Valószínűleg másról is fogok.