Három bort hozott Köpcös

Három bort hozott Köpcös, hogy sürgősen kellene pár sort írnom az egyikről, de nézzem meg a többit is. Rühellem az ilyen kényszerű kóstolásokat, kizökkentenek a kerékvágásból, és nehezebbé teszik a reális értékelést. Ilyenkor próbálok belőni egy időtartamot, ami alatt kivesézem a bort, és megfelelő "lelki állapotba" hozni magam. Minden bor megérdemli a teljes figyelmet, nem tudhatjuk milyen tapasztalással leszünk gazdagabbak. A rövidke írás végére kiderül, sikerült e valamit leszűrnöm.

Sokat nem tudok a tabdi-i Sinkovicz és Kiss Borászatról, valószínűleg már összefuthattam a gazdáikkal valamelyik környékbeli rendezvényen. Köpcös elmondása szerint korrekt, jól iható borokat készítenek különböző kategóriákban. Az olaszrizlingre meg figyeljek oda.

Sinkovicz és Kiss Borászat Kékfrankos 2009: Sötét, lilás színű bor, amely illatától elsőre hátrahőköltem. Olyan, mint ha egy frissen szedett csiperkét dugtam volna az orrom alá, vagy inkább bele. Kellett egy kis idő, amíg én, és a bor is összeszedtük magunkat. Utólag persze könnyen írom le, hogy nekem sikerült jobban a művelet. A lényegre visszatérve. Később az illat földes, szilvalekvárosra váltott, de megmaradt benne egy nem túl előnyös oxidáltság. Kóstolva is jön egy kis kenyeresség, rusztikus hangulatú, díszektől mentes bor, amely élénk, de a közepes testességet sem éri el.

Sinkovicz és Kiss Borászat Bianca 2009: Nem sok biancából készült borhoz volt szerencsém eddig, leginkább csak a szőlőt csipegettem eleddig, ha ilyen ültetvényben jártam. Az rémlett, hogy virágos, és finom, porózus érzetű sava van. A bor is virágos hangulattal fogad, süteményes-vaníliás fűszerességgel feldobva, a citrus itt is bevillan (van olyan fehérbor, amiben nem?), nehezen meghatározható melyik gyümölcs, milyen érési állapotában. Szájban könnyed, virgonc mozgású, zamatosan primer gyümölcsös. Finom kesernye hoz izgalmat a képbe, de csak rövid időre, mert a korty oly rövid, és elillanó, mint egy pohár frissítő víz. Helye lenne kancsókban a vendéglőkben, vagy menzai menüt lekísérni.

Sinkovicz és Kiss Borászat Olaszrizling 2009: Már a színe is mély, bronzosan sárga; vastagon kenődik a pohár falára. Az illata is rendben van. Nagyon is. Túlérett hangulatú illat ez. Édeskés, rezedás, citromfüves, és egy, a héj bronzosodását elővetítő "égettség". Az ízt a fajtára jellemző aromák uralják. Meglepően szép savgerincű bor, rajta olajos textúra, extraktédeség, és az ezt színező cseresség, kesernye. Határon egyensúlyoz a bor, de nem botlik alá sehol, közepesen hosszan kitart a szájban, és elegánsan távozik. Meglepően szép bor.

A borokat első kóstolásuk sorrendjét megfordítva mutattam be. Az utolsó bor rámutatott arra, hogy az Alföldön igen is lehet komolyabb minőségben is gondolkozni, mint a kannás. A bianca pedig arra, hogy az ilyen boroknak igen jó áron kéne asztalra kerülniük a szódával együtt, és kiváltani az ásványvíz erőltetett helyét a gasztronómiában.