2010. április 21., szerda

Bácsi Zoliék bora és az Inter-Barcelona

Vannak emberek, akikkel a barátsághoz elég egy elkapott szál. Aztán, onnantól kezdve, ha nem találkozunk hosszú ideig, akkor is onnan tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk. Bácsi Zolit se tudom, mióta ismerem, de azt igen, hogy a gondolataink közösek, és a bor szeretete erősen összeköt bennünket. Tavaly, november 14-én nyomta a kezembe az első palackozott borát. Idáig pihentettem, vártam az alkalmat, hogy kivesézzem.

2010. április 7., szerda

Sárgatúró, és az előző napok

Úgy vártam ezt a Húsvéti hétvégét, mint gyerekkoromban. Az izgalom oka, most nem a locsolkodás, a tojásfestés, és a hatalmas lakmározások képében jelentkezett. A szőlőnk még nem volt megmetszve. Szégyen, nem szégyen, de így volt. Április elsejére illik már meglenni ezzel a fázissal. A miatt fontos igazán az időben elvégzett munka, hogy a rügyeket ne sértsük meg a vesszők mozgatásával, se a rácsorgó nedv se legyen fertőző forrás. Szombat reggel a család kirakott a szőlőbe és kezdetét vette a munka.