2010. január 17., vasárnap

Mese a párnás ujjú borisszáról

Először is, elnézést kérek attól, aki eddig türelmesen várt a friss írásra. Közbejöttek dolgok. Az egész úgy volt, hogy karácsonyra levonultunk Erdőbényére, és január elejéig ott időztünk. Már karácsony második napján fájt a torkom, de a gyerekeknek be volt ígérve vizi móka, ide-oda menés, meg akadt munka bőven, így a nyavalya csak lappangott bennem. Aztán, ahogy lezajlottak a fontosabb munkálatok, úgy a szervezetem is feladta a küzdést. A mai nap az, amikor már érzek illatokat, jövő hét közepéig még szintetikus anyaggal próbálom felvenni a küzdelmet a kór ellen. Hogy milyen munkák akadtak?
Akkor bele is vágnék abba a mesémbe, amit már sokan tudnak, de talán ennyire részletesen még csak kevesek.
Oly gyakran (és egyre gyakrabban) megfordultam Hegyalján az utóbbi években, hogy sok borásszal, és nem borásszal tudtam egyre mélyebb viszonyt kialakítani. Aztán valamiért odaszoktam Erdőbényére, érdekelt, hogy Homonna Attila miként tudta letenni asztalra a 2005-ös Határi furmintját. Beszélgettünk sokat, szőlőbe jártunk, kóstoltunk. Aztán elindult valami, kihívás a városi, puha párnácskákkal teli tenyérnek, meg feléledt a gyerekkori falusi lényem.
Odáig fajult a dolog, hogy 2008 október közepén már egy 0,42 ha-os terület gazdái lettünk. Szerelem volt első látásra. A szőlőnk, a Határi dűlő olaszliszkai feléhez tartozik. A hegy középső-alsó részén helyezkedik el, É-D-i sorokkal, kordonos művelésben 1,8×0,6-os térállásban. Északról a Cigány-hegy 416 méteres magassággal imponál - lényegében ennek az oldalán található a dűlő. A fajta, szinte tisztán furmint, kora 90-100 év közötti. A kora és a vitális állapota az, ami elsőre megfogott. Öreg szőlőt nem lehet ültetni ...
A 2008-as termést, még az eladó szűrte le. 2009 tavaszán estünk neki többszöri nekifutásban, két baráti körrel is a metszésnek. Kegyetlen munka volt ez. Eleve egy ágas-bogas erdőből kellett volna kialakítani egy kezelhető struktúrát, ami fizikailag is megterhelő, a hideg időjárásban eltöltött napnyugtáig tartó időszak is emberőrlő (annak, aki nem ehhez szokott), és mentálisan is meg kell érni a dologra, az látszott a segítők teljesítményén. A metszés végét már szőlőmunkások fejezték be.
A hajtásválogatás, kötözés munkálataihoz már a napszámosok tettek többet hozzá. Egyre többet jártunk, de láttuk, hogy minden moccanatnál fontos a jó időzítés. Sokkal hatékonyabban végezhetőek a megfelelő munkák a megfelelő időben. A hétvégi borászkodás nem üdvözítő igazán, hanem kimerítő, és feszültséggel teli, hiszen várni kell, és reménykedni.
A zöldmunkák egy részét magunk, a másik részét szintén a fogadott munkások végezték el. A növényvédelemnél a kondicionálsára törekedtünk, mint a szintetikus felszívódó szerek használatára. Réz, kén, kamilla, és bio növénykondicionálót kapott a szőlő párszor. Aztán jött egy nap, amikor éppen ott voltunk, és a lisztharmat jeleit fedeztük fel. Egész éjszaka izgalom, nem alvás, sokszoros pulzus, ide-oda telefon. Másnap reggel viszont már fújtunk, kemikáliát, sajnos kellett. Megfogtuk, és megúsztuk.

A fürtök kilevelezése egészségesebb érést tett lehetővé. 2009. szeptember 21-én 12,5 körüli potenciális alkoholtartalomra leszedtük a szőlőt. Reggel hétkor kezdtünk, hogy hűvösek legyenek a fürtök. Körülbelül tizenegy mázsa szőlőt szedtünk. Délután egyre már kipréselve ült 470 liter must a tartályban, és minden össze volt takarítva. Nagy megkönnyebbülést éreztem, pedig még a hordó 150km-rel arrébb pihent. Lengyel barátaink viszont képesek voltak Krakkóból elmenni Demjénbe a hordóért, és leszállítani nekünk, így másnap befejtésre került az ülepített must, és elindult a borrá válás útjára a száraz bornak való must. Az édes bornak kint hagyott két sor meg érett, töppedt szépen.
Egészen október 25-ig örültünk is neki. Aznap, amikor kimentünk a szőlőbe, nem örömteli dolgokat láttunk. A mi két sorunkra rárepült a fekete veszedelem, és elvétve hagyott egy-két bilinget, vagy némely fürtön pár szemet. Így jártunk. Komolyan mondom, nem voltam két percnél tovább mérges. Tudtam, hogy ez ellen nem tudunk mit tenni. Jövőre azért próbálunk mű sast, és villogó dolgokat kirakni, de mással nem tervezünk védekezni. Az vajon igaz, hogy a legérettebb termést választja ki a madár? Mert körülöttünk mindenhol fent volt még a szőlő, csak pont erre a két sorra kaptak rá. Nagy okosság volt régen a szőlőpásztor! A mai felaprózott birtokok mellett, és a sok teher miatt nem igazán finanszírozható erre egy ember, pedig jó lenne.
Maradt az száraz bor pátyolgatása, ami a sok ülepítés hatására kicsit nehezen indult forrásnak, de a szomszéd szőlősgazda erjedő mustjából egy liternyi berobbantotta. Ki is erjedt december elejére teljesen, le is tisztult, feltöltöttem, a seprőt párszor megkavartam alatta. 2010 január másodikán meg lefejtettük a finomseprőről, és megkapta első kénadagját, amivel vígan érlelődhet az új hordóban.
Közben, el kell még mondanom. hogy a töltögető bor, ami csodásan indult, és gyorsabban kierjedt "készre" a kóracélban erőteljesen beintett. Decemberben két hétig nem mentünk ránézni a borra, és a semmirekellő (akire nagyon nagy szükség van) olyan büdös lett, hogy csak, na! Szerencsére ízébe még csak éppen megjelent, így azonnal fejtésre került, és vagy hússzor át lett levegőztetve. Az újévre szerencsére vállalhatóvá vált.
Azt fentebb már írtam, hogy az édesnek való szőlőt a seregély magáévá tette. Ennek ellenére, úgy gondoltuk kár lenne üresen hagyni a hordóját, így egy jótevő segítségével kéthektónyi édes furmint musthoz jutottam, ami jelenleg is erjed.
Ennyi lett volna a mese. Az idei évben próbálok mindent dokumentálni, minden mozzanatról hírt adni.

Ez úton is köszönöm Homonna Attilának a türelmét, a közreműködését, a segítségét, a tanácsait, a noszogatását, nélküle ma is csak puha tappanccsal verném a billentyűket, és szegényebb lennék sok élménnyel.
Természetesen, köszönettel tartozom mindenkinek, akivel őszintén válthattam valaha is szót a borról, mert ők is sokat segítettek!

20 megjegyzés:

Névtelen írta...

És kóstolási jegyzet nincs?

tf1 írta...

Hajrá, hajrá, csak így tovább! Lesz ebből valami! :)

csite írta...

Lesz kóstolási jegyzet is, amint újra az érzékelés birtokában leszek! :)

Balogh Zoltán írta...

Én nagyon szurkolok neked Norbi! kemény fába vágtad a fejszédet és sok munka áll előtted de biztos vagyok benne, hogy sok sikerélményed lesz még és sok örömödet fogod lelni az egészben.

Akaratlanul is eszembe jutnak azok az évek amikor mi elkezdtük a Somlón a projektet. 2001-2005 során szinte csak nyüszítés, szenvedés, néha kilátástalanság és megannyi fronton elképesztő megpróbáltatásban volt részünk. Munkában, anyagilag, emberileg, szakmailag, mindenhogyan.
Hányszor intett be nekünk egy-egy tétel, néha szinte az utolsó napon. Hányszor okozott mérhetetlen csalódást egy-egy kóstoló. Hektószám pároltattuk le a félresikerült bort és ittuk magunk azt amit megmutatni sem mertünk. Gyakorlatilag 6 év munkája után tudtunk kijönni 1400 palack vállalható borral...Mindez három hektárról és 3 gyakorlatilag helyben lakó főállású szakemberrel. Nyilván messze nem az optimális utat követtük és remélem, hogy te jóval okosabban csinálsz ezer dolgot mint én.

A távborászkodás -nekem elhiheted- nem működőképes dolog. Ha biztosra akarsz menni akkor kell egy megbízható és kompetens szakember aki gyorsan tud reagálni miután veled konzultált.

A másik kemény dolog pedig a kompromisszum. De ezt te is tudod.

Én hiszek abban, hogy jó úton jársz és izgatottan várom a fejleményeket! :)

fiatalborivo írta...

A furmintról nem tudom hogy csak a Tokaji vidéken él meg vagy máshol is próbálkoznak vele, vagy le van védve vagy hogy van ez, nem hallok más vidékről furmint próbálkozást.

Balogh Zoltán írta...

A Somlón bőséggel terem furmint, de Zalában is palackoznak Furmintot, nemis rosszat. Ha jól tudom akkor Sopronban és máshol is ültetnek/oltanak furmintot mostanság

csite írta...

Sőt, a Fertő-tó osztrák felén is található bőven.
A szerb, és horvát területeken is foglalkozik vele pár termelő.

Köpcös például a Csengődre is ültetett (giaz véletlenül), és egyelőre hordóból kóstolva meglepően szép.

tf1 írta...

Akkor én véletlenül akartam kiköpni a tüdőmet, amikor a kévébe kötött, szaporítóanyagnak való venyigét cipeltem fel tokaji hegyoldalban? :)
Vagy az hárslevelű volt? (affene emlékszik rá :D)
Az viszont biztos, hogy ősszel kóstolva a bort én keményen savasnak éreztem. Nyilván újra kell kóstolnom..

kádkongató írta...

Furmint bizony régebben elég sok helyen volt. Pécsett "csak" pár száz éve ültették, mára alig-alig maradt. de Lisicza kartárs szőlejében van kevés és remélhetőleg a saját szőlőmben is nemsokára megtalálható lesz. Csite Úr Jobbulást kívánok neked a ködös albionból!

fiatalborivo írta...

Igazán köszönöm a válaszokat, minden fehérborbeli lehetőséget számba akarok venni egy esetleges telepítés ügyében, a fehérborok érzik talán jobban magukat a mi vidékünkön(felül barna homok, alatta lösz, agyag)és arra a kicsit több mint 1 hektárra azért elférhet 2-3 fajta.Lehet megpróbálnék pár sor furmintot is, Tolnában nem láttam még soha, unikális lenne.

csite írta...

tf1: hárs volt a nagy része, de abba keveredett a furmint

fiatalborivo: szerintem a legfontosabb, hogy a helyi mikroklimatikus viszonyoknak megfelelő fajtákat válassz!

fiatalborivo írta...

Azt szeretném tenni de itt az olaszrieslingen és a rizlingszilványin kívül nincs más, minőségi bort adó elterjedt fajta amit elismernek. Kozma Pálnét, meg egy két cserszegit látni gyakrabban, de a legtöbb gazda 10-15 fajta szőlőből készíti fehérborát, és ők se tudják mindig hogy miből ezért szeretnék kicsit kísérletezni azt pár év tanulsága alapján át lehet oltani ha nem jó. Csak ezért kérdeztem a furmintról, de ha Zala agyagos vidéke jó bort adott, akkor itt se lehet rossz.

csite írta...

Azért azt csak tudod, mennyire fagyveszélyes a hely, milyen az éjszakai hőáramlás, a talaj vízháztartása, pH-ja, .. Ezek ismeretében is sokat lehet szűkíteni a körön.

fiatalborivo írta...

Ezek egy részét tudom, mivel még földvizsgálat nem volt(azt majd a telepítés előtt mert csak pár hónapig jó a hivataloknál)meg a másik részét nem, persze megvannak az elképzelések, olaszriesling biztos lesz, szeretnék kis traminit is, és a chardonnay, rajnai riesling, furmint, zöld vertelini még kérdéses hogy melyik lesz. Vörösöknél kékfrankos, pinot noir, syrah a terv előbbi 2ből rose, siller, utóbbiból persze vörösbor, pár tőke kadarkát is hoznék Heimann Úrtól kísérletképp, hogy ott hogy érzi magát Nálunk, azt ha beválik van még megvehető terület bőven csak pénz legyen hozzá.

csite írta...

Arra is gondolnék, hogy miként tudok gondozni, feldolgozni ennyi féle szőlőfajtát. Szőlőmunkák, szüret, prés, hordók, ..

fiatalborivo írta...

Alapvetően mondjuk 6 fajta szőlő lenne, 1,2 ha-on az 6000 tőke, ha nem egyenlő az arány, hanem egyik fajtából mondjuk syrah csak 500 tő van, akkor is lejön 5 mázsa szőlő róla, ami pont egy bocska, és pont egy 350es hordó, ha van mondjuk olaszból 1500 tő akkor kb ennek a 3-4szerese, savállóban megoldható ez is majd. Pince és feldolgozó kapacitás átlag 60-100 mázsa szőlőhöz megvan, pláne úgy hogy a fajtákat tekintve ez legalább 3-4 szüreti időpont lesz 2 hetes csúszásokkal. Hordót, savállót kell vegyek, de ez még messze van, idén, jövőre reális hogy pályázati pénz nélkül bele merek vágni, aztán mire teljes értékű lesz a termés az mostantól legalább 5-6 év. Így a feldolgozáson bővebben majd akkor elmélkedek.

RAMBO írta...

Szia Csite!

Indítottam a blogomon egy technológiai sorozatot. Szeretném, ha Homonna Attilával is csinálhatnék egy riportot. Tudsz ebben segíteni?

Más: Ez a 40% körüli lékihozatal minek köszönhető? Sokat kidobtatok az ülepítéskor?

kifli írta...

fekete veszedelem az mi? mert ha seregélyek azok ellen a sziréna ér csk valamit.

Névtelen írta...

szia Norbi,

a Fertő tó osztrák felén pontosan 9ha Furmint van, most jöttem onnan ők mondták.

üdv és sok sikert a borászélethez!

Kató A

csite írta...

RAMBO: írj neki levelet! Biztosan reagál.

kifli: a seregély az, de a szirénázás nehezen megoldható

András: Köszönöm a pontosítást, nekem egy régebbi olvasmányból 20ha körüli terület rémlett ...

Megjegyzés küldése