Pár év után rávettem magam, hogy fellátogatok a várban zajló eseményre. Nem igazán a borok miatt, hanem a hangulatért, és a bandázásért. A csütörtöki felmenetel nem jött össze, a mait (péntekit) meg amiatt hanyagolom, mert Erdőbényén tartom a gumicsizmám.
Így esőprogramként itthoni borozást javasoltam. Az első bornál járunk, gondoltam, amíg a gyermekek alvási ceremóniája zajlik, addig kezemben a pohárral írok róla. Illendőnek is tartom az írást, mert még egy téli vacsorán adtak a kezembe két palackot a vendéglátó borászatok, én meg talán ígértem is pár sort róluk. A fehér borról remélhetőleg még említést teszek, de a vörös leírásának most nekilátok.
Janus Borház - Villányi Cabernet Franc 2008
A színe sötét, lilás bordó, ciklámenes karimával. Sűrű, és áttekinthetetlen. Illata elsőre zöldborsot hordoz, később ezt átszövi egy édes, kakaósság. Felsejlik még egy kis ázott, arany színű széna párája, de nem fordul penetránsba. (Érdekesség, hogy a bordóis [kb. 7dl, egyenesebb falú] pohárban gyorsan dísztelenné válik az illat, míg egy sauvignon blanc-os [kb. 3,5dl, szűkebb szájú] pohárban több örömöt okoz.)
Szájban te(l)jesen rendben van. A tanninérzetnek csak a korty végén kell szégyellnie magát, ott keserű (savanykás) csokiba vált át, de az addig tartó időszakban sima felszínű, és értékesebbé teszi a bort. Aromájában a tejesség, és a pemetefüves, bocskorszíjas gyógynövényesség az uralkodó, amelyet kifejezetten jó érzetű sav ível át. Feszesen tartja a bort, és szépen elnyújtja. Hosszú idő óta az első villányi vörösborom, ami könnyen "emészthető", és nem hordozza magában a tipikus villányis (aldehides) illatokat. Mindezeken túl fogyasztásra serkent, igazi örömbor. A pince linkje itt.
Albert gazda az esemény után rögtön megírta ezt a bort, és utána is említést tett róla, és az akkor még MűvAlkesz szerző, vörös és fehér is publikált róla.
Bejegyzések
6 megjegyzés:
"tipikus villányis (aldehides) illatokat" - ezt kifejtenéd pontosabban?
Mondhatnám istállósságnak is, de annyira nem savanykás. Másként nehezen tudnám elmagyarázni, szerintem bizonyosan tudod mire gondolok, hiszen elég sok borban ez benne van.
Akkor viszont keverednek a fogalmak. Az aldehides és az istállós/animális/büdös (ez így mondjuk nagyon tág fogalom) jegyek más-más miatt jelennek meg a borban.
Valóban nem tudtam mire gondolsz, de amiről írsz nem borvidéki sajátosság, Egerben, Sopronban, Szekszárdon ugyanúgy tettenérhető.
Amúgy inkább az ún. "természetesebb borkészítés" gyakoribb velejárója, amit te említesz (irányítatlan erjedési hőmérséklet, spontán almasavbomlás, hosszas seprőntartás), tehát épp, hogy nem egy Sauska-jelenség.
Lehet, hogy nem pontos a leírásom, de ezért írtam, hogy nem savanykás (ammóniás) istállóság ez. Az illatjegy, pedig tapasztalataim szerint, tipikusan villányi. A többi borvidék boraiban másként jelenik meg. Persze, ezt nehéz itt megvitatnunk, a bor mellett biztosabban azonosíthatnánk azt, amire gondolunk.
Akkor mondj egy tipuspéldát (lehetőleg ne túl drágát), amit utána mindketten megkóstolunk, aztán itt megvitatjuk, miről is lehet szó.
Megnézem az otthoni készletem, de nem sok villányi vöröset vásárolgatok mostanság.
Aztán még egy poharazgatás közben is kielemezhetünk egy palackot, és megmondjuk ki mit érez.
Megjegyzés küldése