2010. április 7., szerda

Sárgatúró, és az előző napok

Úgy vártam ezt a Húsvéti hétvégét, mint gyerekkoromban. Az izgalom oka, most nem a locsolkodás, a tojásfestés, és a hatalmas lakmározások képében jelentkezett. A szőlőnk még nem volt megmetszve. Szégyen, nem szégyen, de így volt. Április elsejére illik már meglenni ezzel a fázissal. A miatt fontos igazán az időben elvégzett munka, hogy a rügyeket ne sértsük meg a vesszők mozgatásával, se a rácsorgó nedv se legyen fertőző forrás. Szombat reggel a család kirakott a szőlőbe és kezdetét vette a munka.

Ez a második évjáratú metszés, amit az ültetvényben végeztünk. Előzőleg szabadstílusban nevelte a gazdája, így még évek kellenek a "tökéletes" kialakításhoz. Sok, tavaly erősen visszavágott tőke nem tudott életképes vesszőt hozni, amiből tőkét lehetne kialakítani. Szomorúan tapasztaltam azt is, hogy jelentős (10%) körülire nőtt a tőkehiány. Hiába jött a gondolat, hogy majd idén szedek oltványra oltandó csapokat, erről idén lemaradtam. Ugyanis tavaly meg kellett volna jelölnöm azokat a tőkéket, amelyekről a szaporítóanyagot szedtem volna. Tanulópénz, de ami inkább gond, az az elvesztett egy év. Megjegyzem még, hogy az ültetvény szinte kizárólag Furmint fajtából áll, nincs benne 15% Hárslevelű, mint ahogy a népi monda tartja.


Idén eljutottam oda, hogy már jól látom, hogy miként kell alakítanom a tőkéket.
A fő rendezőelvek:
  • a hatvan centiméteres tőketávnak megfelelő hosszúságú kar kinevelése, és megtartása
  • rövidcsapos, azaz két szemes metszés
  • a hegyről lefelé hajlított karokra törekvés
  • egymást fedő, takaró karok megszüntetése
  • ahol szükséges, új tőke kineveléséhez szükséges hajtások megtartása
Azt hiszem, minőségben már kellően jól csinálom, talán még a sebességben tudnék fejlődni. Na, meg abban, hogy a párnás kezem ne adja meg magát oly könnyen.
A lényeg, hogy 2010. április 4-én délután kettőre meg volt metszve a szőlőnk!
Külön köszönet Erhardt Gábornak, és Hatvani Szabolcsnak, hogy a két héttel ezelőtti hétvégén segítettek a munkálatokban!
Ami viszont elgondolkodtató, hogy egy borvidéken csak mutatóban akad minőségi szabad munkaerő.

A metszés közben örömmel tapasztaltam, hogy a zöld gyíkok továbbra is jól érzik magukat a szőlőben. A vasárnapi napsütésben bátran sütkéreztek, pózoltak a fotózáskor.

Sárgatúró

A hétfő viszont az ünneplésé, barátkozásé volt. Mondhatnám, hogy a megérdemelt munka jutalma volt.
Délelőtt vártunk vendégeket, akikkel együtt indultunk ki a Kikeleti Piknikre. Előtte megkóstolták a borainkat, és megállapították, emberi fogyasztásra alkalmas lesz. Jól esett.
A borongós, néha szemerkélő eső ellenére meglepően sokan jöttek ki a rétre. A Magita által felállított sátorban korrekt áron lehetett sparhelten készült ételeket kapni, és a Béres boraira sem lehetett panasz. A sárkányeregetéshez, amikor Berecz Zsolti próbálkozott vele, nem volt elegendő szél; igaz, a sárkánya sem egy kis darab volt. Előző éjszaka készítette, és nagy reményeket fűzött hozzá. Na, majd május elsején! A gyerekeket, és ahogy láttam a felnőtteket szórakoztató előadással foglalta le a Ziránó Színház.


A sárgatúró recepteket átnézve sok ígéreteset találtunk. Alkonyi Lacival a helyszínen végigkóstoltuk a kínálatot, sőt, egy pult alóli tételt is megízlelhettünk, mindezt teljes inkognitóban. A pult túl oldaláról hallgattuk a készítés minden csínját-bínját, amikor az rendező Alapítvány vezetője Hilda lebuktatott minket. Addigra azért kialakítottunk egy előzetes képet arról, hogy kit jelöljünk meg nyertesnek. Előnyt élvezett, hogy helyben megkóstolható volt a nevezett recept eredménye, de nem ezen múlott!






Olyan receptet választottunk, amire építkezni lehet, a további rendezvényekre receptet beküldők alapként használhatják, de önmagában is megállja a helyét.

Kóstolási jegyzet: Tiszta, édeskés, tojásos illatú, halvány, matt sárga színű a túró. Állaga rugalmas, de nem gumis, inkább finoman morzsálódó. Nedvesség tartalma jónak mondható, nem túl száraz, és nem is nedves. Íze is egyszerű, túlzásoktól mentes, szép harmóniában mutatkoznak együtt az összetevők. Finoman hajlik az édesség felé, de sokszor a semlegességben marad.


Íme, a győztes recept, változtatás nélkül, ahogy beérkezett:
"Napszarvas recept 

Tisztelt szervezők.!
A Nap-Szarvas Óvoda dolgozói szivesen részt veszünk a meghirdetett" tavaszi piknik"  sárgatúró recept versenyén.Elküldjük nektek a mi vidékünkön ismert receptet.Mi a sárgatúrót Édes túró néven ismerjük,fogyasztjuk,húsvétkor a főtt,füstölt sonka mellé.

Hozzávalók:1liter tej,
15 tojás,
1kk só
2e.k.cukor
elkészítés módja:
A tejet egy széles aljú lábosban forrni tesszük,ez alatt egy tálban felverjük a tojást,hozzá  adjuk a cukrot,sót ,és a forrásban lévő tejhez öntjük, állandó kavarás mellett.
Addig főzzük,amíg a tej és a tojás elválik egymástól,a tojás láthatóan túró állagú  lesz,Ekkor egy vászon anyagon átszűrjük,batyu  formára összekötjük és lecsöpögtetjük kb 12 órán át.
Szeretettel várjuk,visszajelzéseteket,

üdvözlettel a Nap-Szarvas óvoda dolgozóiA böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni."

Különösen érdekes volt, hogy ezt nem akarták megmutatni nekünk, és csak további érdeklődésre vették elő a rejtekéből.


2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Aha értem, tehát azért írsz ilyen ritkán, mert kikészült a kezed :)
tf1

Névtelen írta...

Nagyon köszönjük a zsűri elismerését,és itt kérünk elnézést, amiért olyan népszerű volt az édestúró /sárga túró,/hogy épp az igen tisztelt zsűri tagok érkezésekor fogyott el./Szerencsére pult alól még kapható volt a rendezvény végéig/ Reméljük a jövőben lesz alkalmunk egy újabb megmérettetésre,és kóstolóra.
Üdvözlettel Ferencz Gyuláné Nap-Szarvas óvoda
Erdőbénye

Megjegyzés küldése