A borról másként, azaz másképp

csite.wine

Zsilett

Royal Tokaji - Áts Cuvée 2011

A tarcali csárdában.
Mostanában az járja.
Megy a Royal borásza.

Nem is hír ez így ma már.
Fut a családi gazdaság.
Hamarosan debütál.

Mi lesz most a küvével?
Amit oly jól kiművelt!
Palackba zárva vár reánk.
Azt írj a fácséján.

Koravén

Gróf Buttler Egri Kadarka 2011

Ott állt a polc alján
Felrémlett egy emlék
A kettőezerötös
Ikonikus testvér

Kinyílott a palack
Az a nagy-nagy hasas
Orrba vágott a kor
Meg a szesz maga

Fejben dől el

Demeter Zoltán Egri Cabernet franc 2009, Nagytálya - Nagyaszó dűlő

Nehéz üveg, vastag viasz
Biztos kézbe, súlyos palack
Hosszú dugó, tiszta illat
Biztonság, amely megnyugtat
Ott van benne, érzed, tudod
Nem hazudik a bor, s az orrod
Kóstolva meg nem kérdés
Fejben dől el minden lépés

Houston-i cseresznye

Pannonhalmi Apátsági Pincészet  - Pinot noir 2011

Lágy pannon üledéken

Lösszel borított "dűnéken"
Ezer éves bencésségben
Űrtechnika melegében
Született a bor maga
Ez a lekváros csoda

Nagy @ kabát

Csobánci Bormanufaktúra Chardonnay Experiment Burgund 2010

Ránézek a címkére,
futom a sorokat.
Jobb oldali hasábban:
"Vicard barrique" felirat.

Csavaros a zárás,
kettőezer tízes a bor.
Délcegek a savak,
gördül a korty.
Mégis úgy érzem,
túl nagy a holt
j-á-t-é-k.

Alaplé

Bakonyi Csavargó 2011

Vannak napok, mikor csak a mámorra vágyunk.
Érzelemmentesen, csak a hatásra várunk.
Emeljük a poharat, töltjük a bort.
Érezzük a zsibbadást, így van ez jól.

Balatoni kékfény

Homola Kékfrankos 2011

Kísérleti tétel, alig pár száz palack készült.
Ha van az írásnak hatása, talán készül majd több is.
Régen ittam ennyire jól iható, tiszta vörösbort.

A mi kutyánk kölke

Orsolya Zweigelt 2006

Szeretem Orsolyáékat.
A boraikat is.
Főleg a vöröseket.
A fehéreknél mint ha mindig elcsúszna a dolog valahol.

Pannon Bormusta Közönségnap - 2012

Az idei bormustra lebonyolítását kezébe vevő Szigetes csapat megfelelő garanciának tűnt arra, hogy egy sikeres dolog fog születni a rendezvényből, az előző évek megosztó véleményei után. A gálaebédre sajnos nem jutottam el, csak az utolsó percekben átadott különdíjak átadását kukkolhattam az egyik ajtóból. A Gerbeaud-ház aula-szerű terme, és konyhája tökéletesen illik a legnívósabbnak vélt hazai boros rendezvényhez. A fenti termekben lebonyolított sétáló kóstolók pedig szintén remek délutánt vetítettek előre.

Déli fény(ecske)

Mindig bízom abban, hogy felbukkan valaki új, újszerű, nagyreményű, ígéretes bortermelő a haza paletta felsőbb régióiba. Ahova, egyfelől könnyű bekerülni, mert kevés olyan bormíves akad, aki évjáratoktól függetlenül, tegyük fel, csak öt éve egyenletes teljesítményt nyújt. Másrészről ennek az elérése a legnehezebb, és a legtöbb tudást, energiát, (pénzt, embert, kapcsolatot) felemésztő dolog. Az ilyen babérokra törő borok megítélésekor viszont még szigorúbbnak kell lenni, miközben a rosszindulatúságnak a megbélyegző terhét is viselni, mert előfordul, hogy nincs fogadókészség az őszinteségre. Majd meglátjuk, mire jutunk. Én pozitívan várom a fejleményeket mindig.

Hetedhét pásztortüzek - 2010

Jövő hét végén, azaz 2010. szeptember 25-én este újra tüzek gyúlnak majd az erdőbényei dűlőkben. Az este beköszöntéséig sokféle zenés programot hallhat, láthat az ellátogató. A pálinka iránt érdeklődőknek Pelle László tart majd érdekes előadásokat. Az étkeket a blogszférából is ismert arcok készítik. Úgymint Lila füge (Dóra), Malackaraj (Anna), Chili&vanilia (Zsófi), és a már majdnem helybéli Fűszeres Eszter. Akik a borokat nem csak kóstolni szeretnék, azok verbálisan is kielégíthetik magukat a Művelt Alkoholista furmint szimpóziumán, ahol magam is részt veszek. A jó levegő szerelmesei, a gombák kedvelő, a nyugalomra vágyók is megtalálhatják azt, amit keresnek, ha ellátogatnak.

Találkozzunk akkor ott!


(aki elolvassa ezt az írást, és tudja a kulcsszót, hogy Toplec, és odajön hozzám és mondja, azt vendégül látom egy pohár borra a szimpózium után!)

Borfesztivál

helyett

Pár év után rávettem magam, hogy fellátogatok a várban zajló eseményre. Nem igazán a borok miatt, hanem a hangulatért, és a bandázásért. A csütörtöki felmenetel nem jött össze, a mait (péntekit) meg amiatt hanyagolom, mert Erdőbényén tartom a gumicsizmám.
Így esőprogramként itthoni borozást javasoltam. Az első bornál járunk, gondoltam, amíg a gyermekek alvási ceremóniája zajlik, addig kezemben a pohárral írok róla. Illendőnek is tartom az írást, mert még egy téli vacsorán adtak a kezembe két palackot a vendéglátó borászatok, én meg talán ígértem is pár sort róluk. A fehér borról remélhetőleg még említést teszek, de a vörös leírásának most nekilátok.

Szeptemberi ajánló

Felhívom a szíves figyelmét mindenkinek arra, hogy a jövő hét végén Blogkóstoló!

Két héttel utána, Erdőbényén: Hetedhét pásztortüzek!

(a képekre kattintva eljuthatunk a programok oldalára)

Retro

Hétfőn valahogy rámtört a borivási vágy. A legrosszabbak közül való, amikor tudom, hogy mit akarok inni. Nyitogattam szorgalmasan a palackokat könnyednek remélt fehéret, olcsó ivósbort, terroir alapú vöröset. Egy se esett jól igazán, formában sem voltak, de nem is azt hozták, amit kívántam. Szégyellem kicsit, de nosztalgiahullám tört rám. A kezdeti idők tartályos, fajélesztős, szénsavas, friss borát kívántam. Most, amikor ezeket a sorokat írom, beteljesülve ülök már a monitor előtt. Önelégülten, és bambán. Örömre semmi ok, de sírásra se vetemedek. Semleges vagyok, mint a bor, amit iszok.

Bor, mámor, Bénye 2010.08.07

Kedves Látogatóim!

Soraimmal nem fárasztom most sem sokáig szemeteket, idő hiányában csak a legszükségesebb információt teszem közzé.

Az ide Bor, mámor, Bénye fesztiválon nem leszünk nyitva, mert ..

- úszik az egész udvar, és nincs erőforrás az előkészületekre
- éppen palackozási műveletek zajlanak a rendezvényt megelőző napokon, talán szombaton már nem
- nincs mit inni adnom a népnek a szörpön kívül
- nem találtam gasztrónómiai megoldást
- a burgonya is földben pihen még, azt sem tudom mutogatni

Jövőre majd, vagy talán az ősszel!

Mindenkinek jó kedvet, találkozzunk egy koccintásra!

Amandine, Charlotte, Ratte, BF.15, Vitelotte értékesítés

Elérkezett az idő. A tervezetthez képest majdnem egy hónapot csúszva, de elkezdtük felszedni az Amandine-t. Innentől kezdve folyamatosan tudom Budapestre szállítani, de segítséggel az ország sok pontjára tudok juttatni belőle. Az, hogy melyik fajta elérhető, vagy nem elérhető, azt folyamatosan frissítem ezen az oldalon.

Leírom itt is, hogy hiába őstermelőként csináljuk, nem akkora méretben, hogy országszerte terítsük a termést. Várhatóan 25-35 mázsa össztermésünk lesz, amit értékesíteni tervezünk.

Sokak kérdezik, mi a minimális mennyiség, amit kiszolgálok. Maradjunk annyiban, hogy újburgonyánál legyen ez a mennyiség 3kg.

A szállítással kapcsolatban csak annyit tudok javasolni, hogy a lentebb található térképen látható útvonalhoz közeli átadási helyet keressen, aki vásárolni szeretne.

Azaz nézzük mi terem az idén:

Miért éppen burgonya?

Mindig is szerettem a krumplit. Emlékszem, gyerekkoromban együtt ettem nagyapámmal a vaslábasba zsírral lepirított csíkot (Ami egy krumplistészta, de ne a gránátos kockára gondoljunk ám! Hanem maga a tésztája is krumplis, "vastagra" nyújtott, aztán a kifőzés utána a zsírral kevert főtt, tört krumplival van összekeverve.), frissen vágott erős paprikával. Az ízét soha nem feledtem, mindig vágyakoztam, hogy ezt átéljem.

Weingut von Racknitz, a riesling.hu jóvoltából

Talán még márciusban kaptam egy levelet Peter Klinglertől. Elsőre nem ugrott be ki ő, aztán eszembe jutott, hogy a borwerk.de -t csinálja. Izgalmas kóstolóra invitált, ahol személyesen majd a borász mutatja be a borait. A vulkáni hamu miatti utazási nehézség miatt az esemény egy hónapot csúszott, így május utolsó hétfőjén gyűlt össze a hazai borírók egy csapata és én.

Öregek a teraszon

Ha jól emlékszem, a múlt havi Bortársaság hírlevélben akadtam rá a borra. Két tucat palack jutott a hazai kereskedőnek a borból. Mégse egy Unico ára, így bátrabban közelítettem felé. Hatvani bortárs beszerezte, elosztottuk az árát is ketté, meg a palackot is, nagyjából. Sokat nem beszéltünk a borról, inkább csak szürcsölgettük, ízlelgettük. Azt láttam a fehérborivó arcán, hogy ezt jól befogadja a szervezete. Elégedetten hümmög. Ja! Gondoltam magamban, ezt én is szívesen innám bármikor. A nyolcezres klubár nem teszi a mindennapok borává, de a hazai vörös világban erősen üti a mezőnyt a csúcsig bezárólag. Miért is gondolom ezt?