Ma este, vacsorára

Az úgy volt, hogy tegnap piacoltam, és Józsitól öt érlelt húsdarabbal értem haza.Aztán, mégsem ettük meg, mert nem akartuk kihagyni a nagyobbik gyermeket, aki edzésre indult. Ma viszont rácuppantunk. Déltől tányéron pihent, szobahőn várta a sorsát. Mi is vártunk rá, annyira szépen márványos volt.

Sorvezetők

Két hete történtekről írok most. Volt ideje ülepednie a dolgoknak. Átbeszéltük többször is az akkori élményeket. Ennek ellenére a fény nem halványult egy kicsit sem, inkább csak tisztult, és fixen a horizontra került. Két birtok boraiból tartottunk kóstolót. A Loire-völgyében található Domaine Huet l'Echansonne volt az egyik, a másik a tarcali Királyudvar. Közös pont a két birtokban a tulajdonos, Anthony Hwang személye. Még erősebb kötőelem az általa megvalósítani kívánt filozófia a borokkal kapcsolatban. Az utóbbi pár évben megkezdett munka gyümölcsét a végén értékelem. Jöjjenek a borok, amin keresztül láthatunk!

Három bort hozott Köpcös

Három bort hozott Köpcös, hogy sürgősen kellene pár sort írnom az egyikről, de nézzem meg a többit is. Rühellem az ilyen kényszerű kóstolásokat, kizökkentenek a kerékvágásból, és nehezebbé teszik a reális értékelést. Ilyenkor próbálok belőni egy időtartamot, ami alatt kivesézem a bort, és megfelelő "lelki állapotba" hozni magam. Minden bor megérdemli a teljes figyelmet, nem tudhatjuk milyen tapasztalással leszünk gazdagabbak. A rövidke írás végére kiderül, sikerült e valamit leszűrnöm.

Én és a Magnum

A kifejezetten jutányos áron kínált belépőjegy, az ismertebb borászatok részvételének következtében megtelt az ELTE Gömb aulája szombat délután. A hely remek helyszínnek bizonyulna komoly kóstolókra is, tágas, jól levegőztethető, és világos. Itt másra volt hangszerelve, de jól látta el feladatát.
A közönség javarészt fiatalokból állt, de természetesen a háromszáz fős  - mindenhol megjelenő - mag is képviseltette magát. Nagy pozitívum volt, hogy kevés ember lőtte túl magát illatokkal, és szalonspicces állapoton túl sem sokan jutottak. Na, de mit is tapasztaltam!? Felsorolásszerűen, és csak pár jellemző szóban a borokról. A konzekvenciákat egy másik írásban próbálom majd megosztani.

A petíció

A bor és természetbarátok bíznak benne, hogy a Magyar Köztársaság mindenkori kormánya és parlamentje mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásait súlyosan érintő, és a Tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi értékeit és a Zemplén természeti kincseit visszavonhatatlanul károsító beruházások ügye megnyugtatóan lezáródjon, és a szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű építése lekerüljön a napirendről!

A bor és természetbarátok kérik a magyar kormányt, hogy minden nemzetközi szinten lépjen fel a Zempléni-hegység a világörökségi Tokaj-hegyaljai borvidéket természeti értékeit veszélyeztető tőketerebesi erőmű megépítése ellen!

A bor és természetbarátok kérik, hogy olyan "világörökségi törvény" szülessen, amely garantálja hazánk világörökségi értékeinek védelmét, azok értékalapú fejlesztését és Tokaj-hegyaljai borvidék állami szintű fejlesztéspolitikáját!

A bor és természetbarátok támogatják a Tokaj-hegyaljai borvidék és a zempléni falvak helyi szereplőinek összefogását, hogy a jövőben hatékonyabban tudjanak fellépni annak érdekében, hogy a borvidéken és Zemplénben minél több olyan munkahelyteremtő beruházás és fejlesztés indulhasson, amelyek a térség meglévő adottságaira épülnek és nem ellentétesek annak világörökségi és természeti értékeivel!

A bor és természetbarátok vállalják, hogy a Tokaj-hegyaljai borvidék támogatásaként a jövőben is tekintélyes mennyiségű tokajit fogyasztanak majd el, élvezik a madárcsicsergést a zempléni erdőkben, és törekednek a helyi élelmiszerek fogyasztására is.

Civilek a Zemplénért, a tokajiért!